Az utcát fűtjük évtizedek óta – van erre jó megoldás? I.

Ablakfelújítás –  Az utcát fűtjük évtizedek óta – van erre jó megoldás? I.

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Energiafaló lakóépületeink rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek, melynek csökkentése szakszerűen tervezett energiahatékonysági felújítások nélkül nem sikerülhet. Körüljártuk ezt a témát kicsit.

2 millió tonna

Az 57 millió tonnás magyar CO2-kibocsátás 16 százalékáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100–130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. 

Egy jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével 2 millió tonnával csökkenthető a CO2-kibocsátás évente, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. 

Mit tehetünk a Földért?

A változáshoz egyéni szemléletváltásra is szükség van. Magyarországon a lakóépületek átlagos osztályzata „FF” vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017–2019 között az új lakóingatlanok csupán 17 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű, ami voltaképpen megfelelne a majd 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek.

Mit lehetne tenni? Szakértők szerint a jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítást jelentene és jelentősen csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi mutatóért ugyanis elsősorban a lakossági fűtés-hűtés a felelős.

Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége sajnos nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont ezért nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak a kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Ennek alapos jele, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500–3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak. De van jó megoldás? Cikkünk többi része ezzel foglalkozik.

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.