Becsapják a denevéreket a városi ablakok

Ablakfelújítás – Becsapják a denevéreket a városi ablakok

Számos denevérfaj él a városokban, de az emberi környezetben olyan veszélyekkel is szembesülnek, amelyekre nincsenek felkészülve. Magyar és német kutatók nemrégiben azt fedezték fel, hogy az állatok tájékozódását megzavarhatják a sima, függőleges felületek (például az ablakok).

A denevérek, így a közönséges denevér is úgynevezett ekholokációval tájékozódik: magas frekvenciájú, rövid füttyszerű ultrahangokat bocsát ki, amelyek visszaverődve a tereptárgyakról és a táplálékul szolgáló rovarokról visszajutnak a denevér fülébe. A visszhang késéséből határozzák meg a tárgy távolságát, de a hang egyéb jellemzőiből sok más információt is nyerhetnek környezetükről. Az ezek alapján alkotható kép jóval töredékesebb, mint ha két szemmel látná a térbeli képet. 

A denevér ezért ekholokáció közben erősen támaszkodik veleszületett, a természetes élőhelyén gyakran előforduló tárgyakról őrzött „tudására”. Ez hatalmas segítség, de egyúttal becsaphatóvá is teszi a navigációt. A környezeti tárgyak felületi minősége, például az érdessége jelentősen befolyásolja a visszaérkező jeleket. Például az ivóhelyként használt vízfelületek megtalálásában fontos, hogy a természetben csak a víz alkot sima és vízszintes felületet, amelyről a visszhang csak elenyésző mértékben jut vissza a denevér fülébe. Viszont függőleges, teljesen sima felületek a természetben nincsenek, így nem is kell rájuk számítani repülés közben.

Egy korábbi vizsgálatban már kiderítették, hogy a vízszintes, sima felületeket víznek tekintik a denevérek (és inni próbálnak belőle), méghozzá függetlenül attól, hogy találkoztak-e már valaha is igazi tóval vagy pocsolyával. De eközben azt is észrevették, hogy a véletlenül ott hagyott (például a falnak támasztott) függőleges, sima felszínű lapoknak alkalmanként szintén nekirepülnek.

Az új kísérletben most azt tapasztalták, hogy a denevérek hajlamosak nekirepülni nemcsak a vízszintes, de a függőleges felületnek is (a 21 állat közül 19 legalább egyszer nekiütközött). Voltak olyanok, amelyek mindenféle lassítás, kitérő manőver nélkül ütköztek. Mások próbálták elkerülni az ütközést, ez időnként sikerült, máskor nem. Azok az állatok tudták elkerülni a becsapódást, amelyek több időt töltöttek a lemez előtt, és nagyobb szögben közelítettek hozzá, így volt lehetőségük arra, hogy a merőlegesen visszaverődő ultrahangok alapján észrevegyék az akadályt. 

A kutatók szerint ez a jelenség csak akkor okozhat sérüléssel járó baleseteket, ha egy denevérkolónia közelében vagy a repülési útvonalon nagy, sima felületű táblákat helyeznek ki, vagy üvegfalú építményeket állítanak fel.

Ha az ablakok kapcsán a felújítás is érdekli, érdemes körülnéznie facebookos oldalunkon is!

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...