Honnan ered az ablak és az ajtó szó?

Honnan ered az ablak és az ajtó szó?

Sokakat érdekel, miért éppen azokat a szavakat használjuk az egyes dolgok, fogalmak megnevezésére, amelyeket megtanultunk. Az etimológia, avagy a szófejtés, szónyomozás a nyelvészet egyik ága, mely a szavak eredetével foglalkozik. Régi szövegeken és más nyelvekkel való összehasonlításon keresztül az etimológusok rekonstruálják a szó történetét – mikor terjedtek el a nyelvben, hogyan változott az alakjuk, jelentésük.

Hosszú írott történettel rendelkező nyelveknél az etimológia a filológia segítségét veszi igénybe a régi szövegek vizsgálatához, emellett az összehasonlító nyelvészet eszközeit is felhasználják az írott anyagok hiányában. Rokon nyelvek összehasonlításával a nyelvészek megállapíthatják az egykori ősi nyelv szókincsét. Ebben az esetben közös szótövek segítségével feltérképezhetik a nyelvcsalád fáját, mint például az indoeurópai nyelvek esetében. Manapság a legalaposabb etimológiai kutatás azoknál a nyelvcsaládoknál folyik, ahol hiányzik a korai írásos anyag. Ilyen például a magyar nyelvet tartalmazó uráli nyelvcsalád is.

Miért éppen ablak?

A magyar nyelvben az ablak szót szláv szomszédjainktól szerzett szónak tartották sokáig, az oblok=kerek szláv kifejezés alapján. Mára ez már egy meghaladott teória: az „ablak” szavunk valójában sumér eredetű. A magyarság ősi szava a sumér „ab” gyökérszóból hangzóilleszkedéssel alakult ki. A szó az „ab-lil” formán át az „ab-lik” (vö: ablaknyílás) alakban nyerte el mai formáját. A házak és lakásra szolgáló építmények egyéb tartozékainak alapszavai is rendre a vándorlások korából maradtak ránk. Akkád és sumér szókincsből származnak az építkezés következő szavai is: ház, hajlék, otthon, torony, fal, tető, eresz, épít, kapu, lépcső, szoba terem, tornác, korlát, homok, agyag, cserép, deszka, arány.

Az angol nyelvben a window (ablak) szó az ősi skandináv 'vindauga', 'vindr - wind' és 'auga - eye' szavakból származik, angol jelentése: "wind eye", azaz 'szél szem'. A svéd nyelv megtartotta ezt a kifejezést 'vindöga' ('öga - eye') tartalommal. A dán nyelvben a 'vindue' a norvégban a 'vindu' szó használatos.

Na, és az ajtó?

Ha az ajtó szavunkra keresünk, jóval kevesebb nyelvészeti forrást találunk, mint a másik fa nyílászáróra. Az Új Magyar Etimológiai Szótár szerint az ajtó vitatott eredetű alapszavú származékszó, ami nem sokat árul el nekünk laikusoknak. A Magyar Értelmező Kéziszótár pedig egyenesen finnugor eredetűnek sorolta be. Az ajtó szavunk angolul úgy hangzik, hogy ‘door’, svédül ‘dörr’, dánul pedig ‘dör’.A fentebb idézett sumér eredetet sok nyelvész valószínűsíti ennél a szavunknál is.

Ami a nyílászárón van, a kilincs szintén vitatott eredetű szó. Alighanem az ófrancia clinche főnévből alakult, amely viszont egy frank szóból, a német Klinke (‘kilincs’) feltehető előzményéből ered; ezek a kilincsek fémes csengését idéző hangutánzó szavak. A magyar szó valószínűleg vallon telepesek nyelvéből ered; a szóeleji mássalhangzó-torlódást ejtéskönnyítő magánhangzó oldotta fel. Kevésbé valószínű, hogy a kilincs belső, hangfestő eredetű, a kallantyú s távolabbról a kalimpál, kalandozik rokona, amely hangrendi átcsapással keletkezett.

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...