Mérje a fogyasztását! – Látni fogja a felújítás megtérülését

Ablakfelújítás – Mérje a fogyasztását! – Látni fogja a felújítás megtérülését

Mielőtt felújításba fog, azt gondolom, érdemes módszeresen összegyűjteni, hogy mennyi gázt, villanyt használt el az előző fűtési szezonokban. Ezeknek az adatoknak a birtokában ugyanis könnyebb pénzügyileg is megtervezni a beruházást. Az is igaz, egyetlen fűtési szezon adatai nem biztos, hogy elegendőek, hiszen komoly időjárási különbségek is akadnak a telek között. A kisebb, mindössze odafigyelést igénylő praktikákat azonban már ma elkezdheti alkalmazni a kisebb rezsiköltség érdekében.

Aki most kezdi mérni, hány fok van a lakásában, és hány köbméter gázt használ el, három–négy fűtési szezon alatt már tökéletesen megbízható adatokhoz jut. Ezekre alapozva már meg lehet tervezni egy komolyabb, akár milliós beruházást is a falak szigetelésével és a nyílászárók felújításával, ha szükséges, akkor cseréjével is. Sokan azt mondják, annyira ócska már a házuk, hogy csak ledózerolni érdemes. Ez biztosan nem igaz, a teljes körű szigeteléssel akár 50 százalékkal is lehet csökkenteni a rezsit. Azt gondolom, ahogy a legtöbb ablak, úgy a legtöbb lakás is megmenthető.

Kisebb megoldások is segítenek

Ha napközben nincs senki otthon, érdemes alacsonyabbra állítani a termosztátot, elzárni a radiátort, lejjebb tekerni a konvektort. Az alacsonyabb hőmérséklet melegebbnek tűnik, ha elég párás a levegő. Ősszel, télen jól jön az ablakon besütő nap. Naplemente után érdemes behúzni a függönyt, leengedni a redőnyt. Ha csukva és szigetelve van az előszoba, a kamra, a padlásfeljáró ajtaja, kevésbé hűl a többi helyiség. Naponta kétszeri, 3-5 perces szellőztetéssel az egész lakás levegője kicserélődik.

Egyszerű, pár ezer forintba kerülő megoldás vastagabbra cserélni az ablakokon a függönyt, de úgy, hogy ne lógjon a fűtőtest vagy gázkonvektor elé. Érdemes vastag függönyt szerelni a bejárati ajtó fölé, amelynek alsó szélére ajtókefét, ajtóseprűt is érdemes illeszteni, ami megszünteti a huzatot, de nem akadályozza az ajtó nyitását. Az egyszerű barkácsmunkák közé tartozik hőtükörfóliát ragasztani a fűtőtestek mögé a falra. A minden barkácsáruházban néhány ezer forintért kapható fóliát szőnyegragasztó szalaggal lehet a legkönnyebben rögzíteni, mert annak mind a két oldala tapad. Csupán a fóliával 5-6 százalékot lehet megtakarítani a fűtési energiából.

Komolyabb beruházások is kellhetnek

A következő lépés a hagyományos, fából készült ajtók, ablakok szigetelése, mert a rések miatt gyakorlatilag az utcát fűtjük. Érdemes kicserélni a kiszáradt, kilazult gittet az üvegtábla körül. A legkönnyebben úgy lehet lemérni, mekkora a rés a keret és az ablak között, hogy egy üveggolyó méretű gyurmát illesztünk a keretre, majd rácsukjuk az ablakszárnyat.

A szigetelőcsíkokból csak a bemaratásos változatot ajánlom, ehhez speciális marógéppel hornyot kell kialakítani az ablakszárnyon, majd abba kell belehúzni a szigetelőanyagot. A régi ablakokban magát az üveget is érdemes kicseréltetni. A szigetelés hatékonyságát fokozza, ha az üveglapok közé nemesgázt töltenek, és ha a rétegek közti távtartó alumínium helyett műanyagból készül.

Az energiaszámla persze úgy is csökkenhető, ha kevesebbet fűtünk. Ha a lakásban 1 Celsius-fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, máris 6 százalékkal kevesebb energia fogy. Nappalra 20–21, éjszakára 17–18 fok az ajánlott hőmérséklet.

Megéri?

Ha elkezdjük számolni fogyasztásunk a felújítás előtt és után, meglepő adatokat fogunk kapni. Egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház korszerűsítése körülbelül hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület esetén a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát. A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 2 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén több mint 2 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás akár 330 ezer forint lehet.

Ha további információra van szüksége, facebookos oldalam ajánlom.