Mi az a relatív páratartalom?

Ablakfelújítás – Mi az a relatív páratartalom?

Tömören: a relatív páratartalom az a százalékos viszonyszám, amely leírja, milyen erősen telített a levegő, és milyen közel van a levegő állapota a telítettségi vonalhoz

Ha páratartalomról beszélünk, akkor meg kell különböztetni a relatív páratartalmat és abszolút páratartalmat. Különböző hőmérsékletértékeknél a levegő különböző mennyiségű nedvességet tud felvenni. Alapvetően érvényes, hogy minél magasabb a hőmérséklet, annál több nedvesség vehető fel. Minden hőmérsékleten létezik egy pont, amelyen a levegő már nem képes több nedvességet felvenni. Ezt a pontot telítettségi pontnak vagy harmatpontnak nevezzük. Innentől kezdődik a kondenzvíz képződése. A relatív páratartalommal ellentétben az abszolút páratartalom a levegőben lévő nedvesség pontos mennyiségét adja meg, vagyis hogy egy kilogramm levegő hány gramm vizet tartalmaz (g/kg).

Miért érdekes a relatív páratartalom?

A fűtés alapvetően a relatív páratartalom csökkenését jelenti úgy, hogy közben az abszolút páratartalom értéke azonos marad. A megfelelő páratartalom és az ebből következő kifogástalan levegő elengedhetetlen az emberek, állatok, növények és anyagok, a kutatás, fejlesztés, gyártás, tárolás és megőrzés számára. 

Hogyan befolyásolja ez komfortérzetünket?

Mivel a száraz levegő több nedvesség felvételére törekszik, azt a környezetéből vonja el, beleértve az abban tartózkodó személyeket is. Ez azzal jár, hogy viszket a bőrünk, ég a szemünk, megfájdul a fejünk és fáradtságérzet lesz úrrá rajtunk. A komfortérzetet eredményező levegőállapot-értékek optimális tartománya 21 °C és 22 °C között, míg a relatív páratartalom 40% és 60% között van. 

A 30% alatti relatív páratartalom-értékeknél, amelyek a téli fűtés hatására gyakran előfordulnak, az emberek gyakran szenvednek kiszáradási tünetektől. Ilyenkor kiszáradnak a légúti nyálkahártyák, és így a por, a szennyeződések és a kórokozók nem tudnak kellő gyorsasággal távozni a légutakból. Emiatt ezek hosszabb ideig tartózkodnak a légutakban, ami növeli a légúti megbetegedések veszélyét. E folyamat következménye a köhögés, a hörghurut, a nátha és az arc- és homloküreg-gyulladás.

A relatív páratartalom 40% és 60% közötti optimális tartományában a nemkívánatos mikroorganizmusok által okozott kockázat, valamint a specifikus betegségtünetek megjelenésének esélye minimális. 35% alatti relatív páratartalom esetén a ruhák, szőnyegek, bútorok és hasonlók kiszáradása elősegíti a porképződést. A száraz levegő hatására minden műanyagtípus villamosan feltöltődik, és ezek is fokozottan összegyűjtik a porszemcséket.

A másik oldalon, 60% feletti, túl magas páratartalom esetén a hidegebb helyeken nedvesség csapódhat le. Ilyenkor valószínű, hogy a szoba szerves anyagokat tartalmazó berendezései penészedés vagy dohosság miatt kellemetlen szagokat árasztanak. Ezen kívül épület- vagy anyagkárosodás léphet fel (pl. penészedés a hőhidakon). 

Ha további információkra van szüksége a témában, facebookos oldalunkat is ajánljuk.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...