Milyen hatással van a műanyag ablak a szellőzésre? I.

Ablakfelújítás – Milyen hatással van a műanyag ablak a szellőzésre? I.

Cikkünkben egyszerűen igyekszünk megmagyarázni, milyen változások történnek lakásában az új, korszerűnek mondott építési megoldások miatt. Kiderül, van-e kockázata a műanyag nyílászáróknak és hogyan lehet felülkerekedni ezen.

Egy, legkésőbb a 80–90-es években épült családi házban a fa nyílászárókon, falnyílásokon és kéményeken minimum 2–400 köbméter levegő mozgott óránként szeles időben. Ha jó volt a kőműves, meg az ablak, akkor ez az érték 4–800 köbméter is lehetett. Sokan emlékezhetnek a több helyen a szélben lobogó függönyökre még becsukott ablak mellett is.

Ezután elkezdték – tegyük hozzá, teljesen logikusan – leszigetelni a házat és lecserélni a nyílászárókat. Ehhez még az is társul, főleg az új építésű házaknál, hogy mivel már nem kalákában tákolták össze a házat a barátok, és az építőanyagok minősége is megváltozott, így a házban kevésbé lett porózus, repedezett, tömítetlen a szerkezet. 

Miután a fejlesztésekkel szépen lezártunk minden nyílást és ezt szakszerűen, jól csináltuk meg, akkor az első télen máris két választásunk adódott a magasra ugrott páratartalom miatt, amely sokszor elérte a 80–85%-ot is. Vagy nyitva marad bukóra egész télen az ablak, vagy vizesedik a ház és penészesedik a fal. Egyesek úgy vannak vele, hogy mivel a bukóval nem hűl ki a lakás, így biztosan nem megy ki sok meleg. Ez csak azért van, mert a ház kazánja jól működik. Így nem látja a tulajdonos a gázszámlán külön tételben a bukóablakra jutó rezsit. Pedig ettől még létezik: egy 40x40cm-es bukóablak a téli szezonban akár 45–50000 forintnyi meleget engedhet el. Így tudjuk tartani általában a 40–60% közti ideális páratartalmat. Ha azt látjuk, hogy 60% alatti páratartalomnál is kiüt a pára, az mindenképpen építészeti probléma egy normálisan fűtött lakás esetében. 70–75% páratartalom felett viszont szinte már kötelező, hogy valahol lecsapódjon a nedvesség, ilyen a természete.

Aki tovább akar lépni ezen, az először becsukja az ablakot és veszi az olcsónak tűnő párátlanítókat. Ha nem túl jó a szigetelés, akkor részlegesen megoldódik a történet. Ha nem, akkor jön az elektromos párátlanító. Ezeknek 3–400W teljesítmény kell egy igazán párás házban, amelyből körülbelül 20 liter/nap párátlanító teljesítmény névlegesen. Visszajelzések alapján egy ilyen eszköz napi 8–10 liter vizet is megfoghat egy 70% páratartalom feletti lakásból.

A legszebb ebben a történetben az, amit senki nem lát, csak esetleg érez, és tudat alatt azért szellőztet folyamatosan, hogy ugyanis nagyon rossz a levegő szellőztetés nélkül a lakásban. Ha a szobatermosztáton nem csak hőmérsékletet, esetleg párát látnánk kijelezve, hanem a CO2értéket is, akkor nyugodtan, túlzás nélkül mondhatnánk, hogy sokan menekülnének a lakásból, vagy nem akarnának egész éjjel nyitott ablak nélkül aludni. Ezzel is komoly gondok lehetnek tehát.

Ha további információkra van szüksége, olvassa el cikkünk befejező részét, de érdemes körülnéznie facebookos oldalunkon is!

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...