Nem világos valami egy ingatlanhirdetésben? Akkor tisztázzuk a fogalmakat! I.

Ablakfelújítás – Nem világos valami egy ingatlanhirdetésben?

Lakásvásárlás során számos olyan kifejezéssel találkozhatunk, amelyekről ha hallottunk is, nem biztos, hogy pontosan tudjuk a jelentésüket. Ezek közé tartozhat a különböző helyiségek elnevezése, az erkély–loggia közti különbség, az épületek szerkezetére vonatkozó kifejezések pontos jelentése. Ezeket gyűjtöttük most össze cikksorozatban segítségképpen.

Ilyen lakásokban élünk

Falazat szerint a téglaépítésű lakásoktól kezdve a paneleken át a vályogházakig számos különböző épülettípus létezik. A legismertebb a téglaház és a panel, de a paneleket megelőzően már a hatvanas években is épültek lakások házgyári, úgynevezett blokkos építési móddal. A blokkos építési eljárás a kézi falazóelemeknél nagyobb, rendszerint fél vagy egész emelet magasságú építőelemeket tartalmaz. Szintén a panelek elterjedése előtt volt népszerű az öntött beton technológia alkalmazása, melynek során a kizsaluzott részt a helyszínen öntötték ki betonnal, majd a zsalut egy emelettel feljebb helyezve folytatták a következő emelet építését.

Legrégibb építőelemeink közé tartozik a kő, amit szilárdsága, tartóssága miatt még ma is sok helyen alkalmaznak. A szintén régóta használt vályogházaknak elsősorban a szigetelés ad pozitív értéket, csapadékkal érintkezve azonban elvesztheti stabilitását. A kő mellett a másik legősibb építőanyag a fa, ami főként az északi országokban vagy hegyvidéki területeken terjedt el. 

A lakás épületen belüli elhelyezkedésére is számos kifejezés utal. Egykori villák jellemző része a szuterén, ami valaha cselédlakás volt. A szuterénnel kapcsolatos meghatározások meglehetősen eltérnek egymástól. Az egyik meghatározás szerint ennek padlója lejjebb van, mint a talajszint – de nem egy teljes emelettel –, ablakai ezért a pincehelyiségekkel ellentétben normálméretűek. A másik meghatározás szerint a szuterén gyakorlatilag a pincével egyenlő fogalom, így az összes olyan lakás, amelynek ablakai az utcaszintnél kezdődnek, félszuterén lakásnak tekinthető.

Az épületekben gyakori, hogy az első lakószint padlószintje néhány lépcsőfokkal magasabban, vagy akár egy–két méterrel is az utcaszint felett kezdődik. Eredetileg ezeket a lakásokat hívták magasföldszintnek, az ezek feletti lakást pedig félemeletnek. Felfelé haladva az épületek tetőterében lévő lakásra gyakran manzárdlakásként hivatkoznak. 

Manzárdlakás a tetőtéri lakásoknak az a fajtája, aminek során a tört síkú nyeregtető felfelé 45 foknál nagyobb dőlésszög után lapos dőlésszögre vált. A hagyományos tetőtérhez képest, a közel függőleges falaknak köszönhetően itt sokkal nagyobb a tér, az ablakok pedig a tetősíkból rendszerint kiugróan helyezkednek el. Manapság szinte minden magasabb új építésű társasház legfelső lakásait penthouse-ként hirdetik, jóllehet közülük valójában kevés felel meg az összes követelménynek. 

Ahhoz ugyanis, hogy penthouse-nak hívhassunk egy lakást, minimum 4 szintnek kell lenni alatta – innen ered az elnevezés, penta: öt – és legalább akkora terasszal kell rendelkeznie, mint maga a lakás. Ezen kívül legalább három égtáj felé nyitottnak kell lennie, ami a hazai környezetben szinte sehol nem teljesül.

Ha további információkra lenne szüksége, olvassa el cikkünk folytatását, de facebookos oldalunkat is jó szívvel ajánljuk!

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...