A páraszabályozott szellőzésről: amikor már kevés az ablaknyitás

Ablakfelújítás – A páraszabályozott szellőzésről

Sokan tapasztalják a fűtési időszakban, hogy az ablaknyitással történő szellőztetés bizonyos esetekben már nem elégséges. Ráadásul tudják is, hogy energetikailag ez kifejezetten pazarló.

Családi ház vagy társasház építésekor, illetve régi épület felújításakor sokan arra panaszkodnak, hogy a korábbi kellemes levegő helyett hamar kellemetlenné válik a lakásbelső levegője, azaz jelentősen romlik a komfortérzetük.

Mi romlik el?

A lakók általában nem is sejtik, hogy a felújítás vagy új építés esetén a beépített korszerű nyílászárók okozhatják a tényleges problémát. Igaz, hogy energetikailag nagyon kedvezőek a beépítésre kerülő új nyílászárók, és van olyan helyzet, amikor szükséges is a régiek cseréje, de tudnunk kell, hogy a teljes légzárás következtében, megfelelő légcsere hiányában a bent termelt pára, illetve szennyező anyagok nem tudnak eltávozni a szellőző levegővel együtt, így a teret tovább terhelve kellemetlenséget okoznak a bent tartózkodóknak.

Miért gond?

Az egyszerűbb kellemetlenségeken túl súlyos bajt okozhat a penész, a nyirkosság megjelenése, a különböző bútorokból kipárolgó illékony szerves vegyületek, a CO2, a radon, a poratka megjelenése is. Egyáltalán nem mindegy, hogy bejut-e a szükséges levegőmennyiség, azaz a bejutó mennyiség épületfizikailag vagy komfort szempontjából elegendő-e, valamint az energetikai feltételt is kielégíti-e egyben. Ha nem biztosítjuk a megfelelő levegő-utánpótlást és a szennyezett levegő elvezetését, a szükséges szellőzés hiányában a lakásban termelődő pára és egyéb, a lakásban felgyülemlő szennyező anyagok nem tudnak eltávozni a helyiségekből, és ez a párásodás, penészedés gondjához vezethet. A gyakori ablaknyitással való szellőzés azért nem jelent már megoldást, mivel ez fizikailag egyszerűen megvalósíthatatlan folyamatosan, és a naponta többszöri ablaknyitás jelentős energiaveszteséggel jár.

Mi lehet rá az orvosság?

A páraszabályozott szellőzést már több mint 30 éve alkalmazzák. Alapelve, hogy a (higroszabályozású) páraszabályozott elemek önmagukat önműködően szabályozva, a helyiség relatív páratartalmától függően változtatják az áramlási keresztmetszetet, szabályozva ez által a légutánpótlást (légbevezetők) és a helyiségből elszívásra kerülő levegő mennyiségét (légelvezetők). A magas páratartalom hatására a levegőben lévő nedvesség lecsapódhat a hidegebb felületeken. Ennek elkerülésére a levegő nedvességtartalmát optimális szinten (40–55%) kell tartani, melyet páraszabályozott szellőzőelemekkel lehet biztosítani.

A higroszabályozás működési elve azon az ismert fizikai jelenségen alapszik, hogy egyes anyagok megnyúlnak a páratartalom emelkedésekor és összehúzódnak, ha a levegő szárazabbá válik. Ezen az elven működik a páraszabályozott légbevezetők érzékelőjének többrétegű pántkötege, amely a légbevezetőben lévő zsalut mozgatja, ezzel befolyásolva a friss levegő mennyiségét a mindenkori belső viszonylagos páratartalom függvényében. Minél nagyobb a helyiség levegőjének páratartalma, annál jobban kinyitnak a zsaluk. A légbevezetők tehát önműködően, a helyiségben lévők mindenkori igényeihez igazítják a szellőzési levegőmennyiséget, így nem okoznak fölösleges hőveszteséget. A légbevezetők érzékelője csak a belső levegő páratartalmát érzékeli, a beáramló friss levegőtől elszigetelt, tehát annak nedvességtartalma vagy hőmérséklete a működését nem befolyásolja.

Ha bővebben is érdekli az ablakfelújítás, facebookos oldalamon még többet olvashat a témában.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...