Segíthetik robotok az asztalosok munkáját? I.

Ablakfelújítás – Segíthetik robotok az asztalosok munkáját? I.

A robot szó először 1920-ban, Čapek cseh író egyik színdarabjában jelenik meg. A szerző így nevezte azokat a gépeket, amelyek az emberek helyett álltak munkába – a szó maga egyébként a szláv robota = munka szóból származik. De tényleg vannak már olyan gépek, amelyek felgyorsítják az asztalosműhelyekben a munkát?

 Először ipari robotokra 1956-ban George C. Devol kért amerikai szabadalmat. A robot feladata az „árucikkek programozott átadása” volt. Az első prototípus 1958-ban készült el. A szériaszerű robotgyártást a '60-as évek elején a Unimation cég kezdte meg. 1968-ban Japán beszállt a robotüzletbe, az ipari robotok alkalmazása ugrásszerűen megnőtt.

A fűrészelő asszisztensek

Az asztalosok rengeteg eszközt használnak a munkájuk során, így felkészülhetnek, hogy ipari robotok is beköltöznek majd a műhelyeikbe. Néhány hónapja futott át a hazai sajtón az a hír, hogy az MIT (egy neves amerikai egyetem) négytagú kutatócsapata által fejlesztett AutoSaw rendszer gyorsabbá és biztonságosabbá teheti az asztalosok munkáját. A szoftver ráadásul a faipari termékek teherbírási képességét és a stabilitását is ellenőrzi.

Ez a rendszer két komponensből áll: a tervezőszoftverben kezdődik, hiszen ebben kell megtervezni magukat a bútorokat, illetőleg megfelelően módosítani a korábban már megtervezett darabokat. Ha pedig elkészült a legyártani kívánt bútordarab terve, akkor a szoftver magától elemeire bontja azt, majd specializált kis robotokkal méretre és formára vágatja az elemeket. Miután a robotok elvégezték a munkát, az asztalosnak már csak a faelemek felületét kell kezelnie, és persze össze kell raknia a bútort.

A rendszer, ha elterjed, elsősorban a kisebb műhelyekben jöhet jól, az általa elvégzett feladatokkal rengeteg időt spórolhatnának meg az asztalosok, főleg a nagy odafigyelést és precizitást igénylő munkadarabok időrablók. 

Ez a jövő?

A különféle ipari robotokat már ma is igen sokoldalúan alkalmazzák, a robotok szállítanak, kötegelnek, csavaroznak, fúrnak, csiszolnak, lyukasztanak, lakkoznak és még hosszan sorolhatnánk, mennyi műveletre használják őket. A manuális termeléshez képest akár költségmegtakarítást is jelenthet egy-egy robot alkalmazása.

Sokszor hallani, hogy a robotok megszüntetik a munkahelyeket. Ez kétségtelenül úgy igaz, ahogyan igaz volt korábban a kerék, a gőzgép, a szövőszék vagy a vasút, a kombájn és az autó esetén. A fejlődés tehát nem áll meg, ugyanakkor az ellenzők sokszor azt elfelejtik hozzátenni, hogy a robotok sokszor igen nehéz, veszélyes vagy az egészségre ártalmas tevékenységeket vesznek át az embertől.

A robottechnika az elmúlt 10 évben lényegesen olcsóbb és egyszerűbb lett, így egyre jobban bevonult a közepes ipari üzemekbe is. Az ipar szinte minden területén, így az asztalos iparra is igaz, hogy az optikai minőségnek és a jó felületi tulajdonságoknak egyre nagyobb jelentősége van. Mivel a felületkezelés döntően határozza meg egy termék értékesítési sikerét, ezen a téren szigorú minőségi elvárások vannak. A lakkozás emellett igen megerőltető és egészségre káros folyamat. Így a faiparban elsősorban itt várható áttörés a robotok javára.

Ha tetszett írásunk, olvassa el a második részét is, valamint ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...