Szeretné ön is jól érteni az ablakfelújítási szakkifejezéseket? II.

Ablakfelújítás – Szakkifejezések II.

Amikor helyszíni felmérés után árajánlatot kap, elképzelhető, hogy nem minden kifejezés világos önnek a papíron. Folytatjuk rövid szószedetünket (első részét itt találja), amivel abban segítünk, hogy pontosan tisztában legyen azzal, mi történik a felújítás során az ablakával.

Szabályzott légbevezető: Erre a típusra nyílt égésterű gázüzemű készülékkel egyazon helységben lévő nyílászárók esetén van szükség. Ezek a légbevezetők HIGRO szabályzásúak, elzárni nem lehet őket. Az általunk forgalmazott ilyen légbevezetők – típustól függően – 5-40 m3/h légcserét eredményeznek. A cserélt levegő mennyisége függ a külső-belső légnyomás-különbségtől és a belső levegő relatív páratartalmától. Az el nem zárható légbevezetők hátránya, hogy a készülék közvetlen közelében az állandó légcsere a huzat érzetét keltheti. Új gázüzemű rendszer esetén (lakóingatlanban) a gázszolgáltatók megkövetelik e készülék alkalmazását. Minden ilyen és egyéb esetben is JAVASOLJUK SZÉNMONOXID RIASZTÓ HASZNÁLATÁT is. 

Üveg: A jelenleg forgalmazott kültéri nyílászáróink kivétel nélkül hőszigetelt thermo üveggel készülnek. Alap üveg rétegrend 4-16-4, ami azt jelenti, hogy a két 4mm-es üveg között 16mm-es légrés található. 

Léghanggátlás: A léghanggátlás a szerkezet hangszigetelő tulajdonsága. Mértékegysége a dB. Az alap rétegrendű üveg értéke (4-16-4) Rw=32dB. Ez az érték egészen 45dB-ig növelhető, ilyen üveget repülőterek közelében szoktunk alkalmazni. A léghanggátlás növelhető az üvegvastagság növelésével, eltérő üvegvastagság használatával és SF6 gáztöltéssel, illetve erre kifejlesztett ragasztott üveggel. A hanggátlás növekedésével az üveg felára és súlya aránytalanul nagyobb mértékben növekszik. Ezeknél a szerkezeteknél az üveg súlyát fokozottan figyelembe kell venni! 

Nyitásirány: A nyílászáró egyik fontos jellemzője, használati szempontból a nyitásirány. A nyitásirány megállapítása mindig zsanéroldalról történik. Belülről nézve a szerkezet jobbos, ha egyszárnyú és a zsanér a jobboldalon van vagy ha kétszárnyú váltószárnyas / tokosztós és a jobb oldala a főszárny / bukó-nyíló. A kétszárnyú váltószárnyas nyílászáró szerkezetnek általában csak a főszárnyán van kilincs. Bejárati ajtó szerkezetek nyitásirányának megállapítása is így történik.

Páralecsapódás az üvegezésen (az üveges szerkezetek velejárója...)

A belső felületen a páralecsapódás feltételeit a belső és külső hőmérséklet, a belső levegő relatív nedvességtartalma és a nyílászáró hőátbocsátási tényezője határozzák meg. A levegő bevezetését és elvezetését is magába foglaló, minden helyiségre kiterjedő szellőztetés hiányában a normális életvitel (emberi kipárolgatás), valamint a vizes helyiségekben zajló közvetlen páratermelő tevékenység (főzés, mosogatás, zuhanyzás, ruhaszárítás stb.) következtében a belső terekben termelődő és megnövekvő páratartalom a falfelületeken és a nyílászárókon csapódik le. A lecsapódás megjelenésének esélye nagyobb, ha az ablak mentén a levegő mozgását függöny, virágok, könyöklő akadályozzák, ha a fűtőtest elhelyezése célszerűtlen, vagy ha – tekintettel a napjainkban jellemző, „gyors” építkezési szokásokra – az építés során nem voltak tekintettel a technológiailag szükséges száradási idő betartására. A levegőben lévő vízgőz mennyiségének mérésére szolgál az ún. relatív légnedvesség mutató, mely az adott hőmérséklethez tartozó telítési nedvességtartalom hányadosa százalékban kifejezve, 100% relatív nedvesség a telítési állapotot jelenti. A helyiségek levegőjében ez a mutató általában 50-65% között van. Magasabb relatív nedvességtartalom kialakulhat akkor is, ha az adott nedvességtartalmú levegőt hűtjük, így egy adott hőmérsékleten a harmatponti hőmérséklet telítetté válik – ha a hűtés tovább folytatódik, a vízgőz kicsapódik. Ez a jelenség az ablakok esetében speciálisan jelentkezik – elsősorban a téli időszakban –, mivel a helyiség levegője – a külső tér hőmérséklete által lehűtött – üvegfelület mentén hidegebb felülettel érintkezik, így ebben a vékony rétegben a levegő telítetté válhat, így, ha az üvegfelület hőmérséklete a harmatponti hőmérsékletnél alacsonyabb, azon a vízgőz folyadék formában kicsapódik, de ez soha sem a két üveg közötti légrésben történik. 

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha egyéni tapasztalata van, ami e cikkhez kapcsolódik, megoszthatja itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...