Tényleg fárasztó a fülledt, fullasztó levegő?

Ablakfelújítás – Tényleg fárasztó a fülledt, fullasztó levegő?

Sok ember kellemetlenül, kényelmetlenül érzi magát a szűk termekben, ahol még a fűtés is fel van tekerve. Ilyenkor ablakot szokás nyitni és oxigént engedünk be. De ez tényleg felfrissíti az agyunkat? Véget vet a fáradtságnak?

Fülledt, fojtogató levegő a tárgyalóban vagy az osztályteremben. Kevés a levegő, meleg van – senki sem szereti ezt, de mindannyiunknak kellett már ilyen helyiségben üldögélnie. Ráadásul közben előfordul, hogy valamilyen unalmas előadást is meg kell hallgatnunk. Az első elkezd ilyenkor ásítani, a többiek pedig követik. Ez az oxigénhiányt bizonyítja tényleg?

Az bizonyos, hogy oxigén nélkül nincs élet, a testünk nem működne. Ez az az üzemanyag, amellyel a sejtek zsírokból, szénhidrátokból és fehérjékből energiát nyernek. Különösen az agyunk van az oxigénre ráutalva: jóllehet csak testsúlyunk két százalékát képviseli, az általunk felhasznált energia 20 százalékát igényli. Ha az agy nem kap oxigént, 12 másodperc múlva eszméletlenek lehetünk, 3-6 perc múlva pedig kezdenek elhalni az első idegsejtek. 

Ha a szervezetbe jelentősen csökkentett oxigéntartalmú levegő kerül, akkor olyasmit érezhetünk, mintha magashegységben gyalogolnánk: egyre ritkább lesz a levegő. A komolyabb magasságokban, 4000 méter környékén viszont már kihathat az oxigénkoncentráció csökkenése a koncentrációs képességekre. A zárt termekben persze nem ez történik. Itt nem a levegő oxigéntartalma (nyomása) csökken. Ennek ellenére, nem csak az unalmas előadások felelősek a fáradtságérzetért. Nem az oxigénhiány, hanem a feldúsuló széndioxid okoz ugyanis problémát a gondolkodásban. Ez abból adódik, hogy be- és kilégzéskor más az oxigén és a széndioxid aránya a lélegzetünkben.

Egy zsúfolt irodában nagyon fontos a szellőztetés

A friss levegő 21 százalék oxigént és 0,04 százalék széndioxidot tartalmaz. Amit kilégzünk, abban viszont az oxigén csak 16 százalék, viszont a széndioxid immár 4 százaléknyi. Vagyis az oxigén mintegy negyedével csökken, viszont a széndioxid százszorosára emelkedik. Innentől már ki lehet számítani, hogy mit jelent a fullasztó levegő az irodában: ha egy 30 négyzetméteres szobában (2,5 méteres belmagasságnál) tíz ember ül, egy óra alatt az oxigéntartalom 20,7 százalékra csökken, a széndioxid viszont 0,3 százalékra nőhet, ha mindenki nyolc litert lélegez ki-be, percenként. 

Összehasonlításul: ha a levegő oxigéntartalma 18 százalékig süllyed, az még nem okoz problémát. Az egyszázalékos széndioxid-koncentráció viszont már fejfájást és rosszullétet okozhat. Ezt az értéket a példa szerinti helyiségben ülők négy óra múlva érnék el. Ám az oxigéntartalom még így is 19,7 százalékos lenne. 

Ráadásul zárt szobában felerősítik egymást a negatív folyamatok: ha ugyanis a szervezetünkben növekszik a széndioxid-koncentráció, akkor igyekszünk megszabadulni ettől a gáztól, és egyre sűrűbben lélegzünk. Ez persze kontraproduktív ilyenkor, hiszen még jobban növeljük ezáltal a légtérben lévő széndioxid koncentrációját. 

Ugyanakkor nem feltétlenül az okozza a fáradtságot, hogy növekszik a levegő széndioxid-tartalma. A túl sok irodabeli üldögélés is hozzájárul ehhez. Ezért tesz jót egy kis mozgás. Ráadásul ehhez hozzájárul még a szoba hőmérséklete és a levegő páratartalma is. Az ideális szobahőmérséklet 20-23 fok, a páratartalom pedig 40-60 százalékos. Ha túl meleg vagy túl száraz a levegő, akkor a testünk a bőrön keresztül és a légzés által is veszít a folyadékmennyiségéből. Agyunk vérellátása így csökken, kevesebb oxigént kap, ezért leszünk fáradtak. 

Ezért is vannak komoly előnyei az ablaknyitásnak: nemcsak a széndioxid-tartalmat csökkentjük ezáltal, hanem legalább egy kicsit mozgunk is. Ráadásul a fűtés miatt télen a túl meleg és túl száraz levegőt friss levegővel cseréljük ki. 

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...