Tényleg kétségbeejtő állapotban vannak a magyar lakások? III.

Ablakfelújítás – Tényleg kétségbeejtő állapotban vannak a magyar lakások? III.

A szigorodó szabályozásoknak való megfelelést, a környezetvédelmi célok betartását és a jelenlegi lakásállomány megújulásának ösztönzését is szolgálják az energetikai minősítések, arról nem is beszélve, hogy a tulajdonosoknak, vásárlóknak is egy jó kiindulópont lehet a havi rezsiköltségek előzetes megbecslésére. De vajon mit jelentenek az egyes minősítések, mekkora Magyarországon a korszerű lakásállomány és mennyit spórolhatunk a fűtésszámlán, ha felújítjuk a lakásunkat? Cikksorozatban járjuk a témát körül. Cikkünk első részét itt, második részét itt találja.

Mi a feltétele az egyes minősítéseknek?

Az épületek, és azon belül a lakóingatlanok energetikai besorolása több tényező (építési technológia, építési idő, tájolás, gépészet, elvégzett felújítások/korszerűsítések, megújuló energiaforrások használata, társasházi lakások esetén épületen belüli elhelyezkedés) függvénye, így egyértelmű definíció nem adható arra vonatkozóan, hogy mitől CC, DD vagy egyéb besorolású egy épület. Budapesten is hasonló a helyzet a 2021-es új követelményeknek megfelelő lakások eloszlásában, rossz állapotban azonban arányaiban kevesebb lakás volt a fővárosban: 2019-ben összesen 35 ezer minősítést adtak ki, ebből 28 százalék kapott CC besorolást, 1200 lakás, vagyis 3,4 százalékuk felelt volna meg a 2021-től életbe lépő követelményeknek, míg 42 százalékuk átlagos, vagy annál jobb értékelést kapott. 

De mennyit jelent mindez a rezsiköltségben?

A konkrét számokat tekintve a Magyarországon található mintegy 4,4 millió lakóingatlan kétharmada energetikai szempontból elavultnak tekinthető, a családi házak körülbelül 80%-a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas. A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az utólagos szigetelések iránti kereslet egyre nagyobb, azonban a megrendeléseket visszaveti az építőipari munkaerőhiány. Az egyik leggyakrabban alkalmazott beruházás, a homlokzati szigetelés önmagában is jelentősen hozzájárul egy-egy épület energiamegtakarításához, a legjobb eredmény ugyanakkor komplex korszerűsítéssel érhető el, amely magában foglalja a födémszigetelést, a fűtéskorszerűsítést és a nyílászárók felújítását, szükség esetén cseréjét. Például egy 1980-as években épült, tégla szerkezetű családi háznál a falszerkezet szigetelésével évi 20–30 százalékos fűtési energia takarítható meg, a nyílászárók modernizálásával pedig a költségek további 25–30 százalékos csökkenése érhető el. Egy jobb besorolással nemcsak az éves rezsiköltség összege lesz alacsonyabb, de egy esetleges eladás vagy bérbeadás során is nagyobb értéket képviselnek a korszerű lakások.

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...