Van, amikor energiapazarlóvá válik egy beruházás

Ablakfelújítás – Van, amikor energiapazarlóvá válik egy beruházás

Könnyen a visszájára sülhet el az energiahatékonysági célú nyílászárócsere, ha nem gondoskodunk a megfelelő szellőzésről, derült ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatából. Az új, jól szigetelő nyílászárókkal ugyanis megszűnik a lakás természetes szellőzése, melynek egyenes következménye, hogy megnő a páratartalom, egészségtelen, rossz lesz a levegő. Viszont a rendszeres szellőztetés sem megoldás, mert kiszökik a megtakarított energia jelentős része. Mit lehet akkor tenni?

A vizsgálatban egy társasház energiahatékonyságát és komfortját vizsgálták szellőzés nélkül és különböző szellőzési megoldások mellett. Az eredmény sokatmondó: szellőzés nélkül a páratartalom kiugróan magas, akár a 90 százalékos relatív páratartalmat is elérheti. A pára szellőzés nélkül a hideg felületeken lecsapódik, ami könnyen penész kialakulásához vezethet.

Szellőzés vagy szellőztetés?

Ha ablaknyitással szellőztetünk, akkor a páratartalom némileg kedvezőbb lehet, azonban ekkor lényegében kiengedjük a megtermelt energiát az új ablakon. A vizsgálat eredményei szerint, ha ablaknyitással szellőztetünk, a lakás fűtésigénye akár 40 százalékkal is megnőhet. A probléma oka, hogy az új, jól szigetelő nyílászárók beépítésével megszűnik a természetes szellőzés, szinte hermetikusan lezárjuk a lakást. Sokan nem tudják, hogy a nyílászárócserével egy időben meg kell oldani a lakás szellőzését, biztosítani kell a folyamatos igények szerint szabályozott légcserét. A hideg idő beálltával az ablakon megjelenő páracseppek jelzik először a problémát, ami gyakran érezhetően rossz, nehéz, nedves levegővel párosul. Viszont a lakástulajdonosok a penész megjelenésekor döbbennek rá először a problémára, azonban rendszerint akkor sem tudják a baj forrását. A közlemény szerint a penész kiirtásával, párátlanító készülékekkel kísérleteznek több-kevesebb sikerrel néha évekig, de a problémát kiváltó ok nem szűnik meg.

Mi a megoldás?

A legegyszerűbb szabályozott megoldás az ablakba építhető légelvezetőkből és ehhez kapcsolódó ventilátorból áll. A szellőzés megteremtéséhez már elegendő szobánként egy, nagyobb szoba esetén két légbevezető, valamint e mellé egy-egy pára- vagy mozgásérzékelős légelvezető elem a vizes helységekbe, konyhába, fürdőszobába. A légelvezetőket egy központi ventilátorhoz kell légcsatornán keresztül kapcsolni. Az ideális megoldás a szabályozott szellőztető rendszer, melyek előnye, hogy energiatakarékos, páraszabályozott és automatikus működésű. A legjobb hatásfokuk a hővisszanyerős rendszereknek van, azonban ezek nagyobb beruházást, valamint átalakítást igényelnek.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a vizsgálatában egy társasház energiaigényét vizsgálta meg több szellőzési megoldás mellett: ablaknyitással szellőztetve vagy nem szabályozott állandó légcsere mellett négyzetméterenként a fűtés energiaigénye már 270 kWh/m2/év. Ez egy 60 négyzetméteres lakás esetén évi 259 200 forint fűtési költséget jelent (gázfűtés mellett, 34 MJ/m3 fűtőértékkel számítva). A szabályozott szellőző rendszer alkalmazása mellett a fűtés energiaigénye 190 kWh/m2 évente. Ez ugyanannál a 60 négyzetméteres lakásnál 182 400 forint fűtési költséget jelent évente – penész nélkül, állandó friss levegő mellett.

Ha tetszett írásunk, ossza meg a Facebookon. Ha van a témában tapasztalata és hozzászólna, megteheti itt, a cikk alatt vagy akár facebookos oldalunkon is.

 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...