Az új házak épületenergetikai minőségét kormányrendelet szabályozza. Érdemes átnézni, megismerni, jelenleg milyen energetikai szempontból a jogszabályok szerinti ház, és hogyan változnak a jövőben az előírások. Ezekből egyértelműen kiderül, hogy évről évre jobban kell szigetelni. Kevesebb mint egy évtized van arra, hogy az új házak az úgynevezett passzív házak szintjét érjék el energetikai szempontból.

A hatályos épületenergetikai szabályozás 2006 óta van érvényben [7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról], de ismert az energetikai előírások várható módosítása is. Magyarországon az építési engedélyezési eljáráshoz szükséges, új épületek esetén néhány kivételtől (például kis alapterületű nyaralók) eltekintve kötelező a számítás elkészítése. Az épület energetikai tanúsítványát szintén ez alapján állítják ki. Ehhez a kiviteli tervre van szükség és a felelős műszaki vezető nyilatkozatára arról, hogy valóban a betervezett minőségű és vastagságú anyagokat, illetve épületgépészeti rendszereket építették be.

Oda kell figyelni az ablakokra

A trendek és szabályozók azt mutatják, egyre vastagabb szigetelésre és egyre takarékosabb nyílászárókra lesz szükség. Két lépcsőben szigorítja az épületek energetikai követelményeit a belügyminiszter, 2015. január 1-jétől és 2019. január 1-jétől egy rendelettervezet szerint. Eredetileg már most szigorították volna az előírásokat, de végül három év „türelmi időt” kaptak az építkezők, bár a rezsi szempontjából ésszerű már most takarékos házat építeni.

Az EU irányelvei 2019-től annyira megszigorítják az új épületek előírt maximális energiafogyasztását, hogy az lényegében megfelel egy mai passzívház energia-háztartásának. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként legfeljebb 15 kilowattóra energiával – másfél köbméter gázzal – lehet kifűteni az épületeket.

Korszerűbb ablakok

A korszerű 38 centiméter vastag téglafal hőátbocsátása – kiegészítő hőszigetelés nélkül – 0,4 Watt/négyzetméter/Kelvin (W/m2/K) – az értékről, annak jelentéséről másik írásomban bővebben is olvashat.

A jelenlegi hőátbocsátási követelmény 0,45 W/m2/K, a rendelettervezet 2015-től a hőátbocsátást 0,3 W/m2/K-ra csökkenti, és ez mérséklődik tovább 2019-től 0,24-re.

A kereskedelemben ma kapható, korszerű kétrétegű üveggel készült – akár műanyag, akár fa szerkezetű – ablakok hőátbocsátása 1,1-1,2 W/m2/K. Ezek nagy része megfelel a 2019-től érvényes 1,15-ös követelménynek. A törvénymódosítás kimondja, hogy akár felújításkor, akár bővítéskor az épületszerkezetek energetikai jellemzőinek azonosnak kell lenniük új épületekre vonatkozó követelményekkel. Ez azt jelenti, hogy rossz, korszerűtlen megoldást szinte tilos elvégezni.

Szerkezet, épület, épületgépészet

Az épületenergetikai szabályozás háromféle követelményérték teljesülését írja elő. Emellett a szerkezeteket páratechnikai szempontból is ellenőrizni kell, hogy elkerüljük a szerkezeten belüli, illetve a felületi páralecsapódást.

Az első szint a szerkezetek hőátbocsátási tényezője (U-érték vagy régebbi nevén k-érték, W/m2K-ben kifejezve). Ez a szerkezetek hőszigetelő képességét jellemzi – minél alacsonyabb az értéke, annál jobban szigetel a szerkezet. Egy ablak esetén nem elegendő csupán az üvegezés U-értékét nézni, hanem az üvegezés és a keretezés felületarányosan meghatározott átlagos értékét kell kiszámítani.

A második szint az épület fajlagos hőveszteségtényezője (q, W/m3K). Ez az érték a teljes épületet jellemzi, méghozzá elsősorban azokat a dolgokat, amikért az építész a felelős. Figyelembe veszi az összes szerkezet hőveszteségét, ami a felületükkel és a hőátbocsátási tényezőjükkel arányos, a hőhidakat, valamint az ablakon bejutó és az épületben hasznosuló napsugárzás pozitív hatását is.

A harmadik szint, az ún. összesített energetikai jellemző az épület teljes energiaigényére ad meg követelményt (Ep, kWh/m2év). Ez már az épületet magát és a betervezett épületgépészeti rendszert együtt jellemzi, és például napelemmel, napkollektorral javítható érték.

Számít a forma is

Egy nagy, kompakt társasháznak kicsi a felület-térfogataránya (0,3–0,6), míg egy kis, tagolt családi háznak nagy (0,9–1,3). A geometriai adottságok miatt egy kis épületben várhatóan nagyobb lesz az energiafogyasztás akkor is, ha a hőszigetelés mértéke hasonló. Ezért a nagy felület-térfogat arányok esetén valamivel magasabb hőveszteségeket és energiafogyasztást enged meg a szabályozás.

Meglévő épületek esetén jelenleg csak akkor kötelező a szabályozás, ha az épület hasznos alapterülete 1000 m2 fölött van, és „jelentős mértékű felújításon” megy keresztül. A gyakorlatban azonban sok önkormányzat elvárja, hogy a felújítással érintett szerkezetek kisebb épületek esetén is megfeleljenek a hőátbocsátási tényező követelményének.

Ha további részletekre, egyéb felújítási tippekre, trükkökre kíváncsi, kövesse Facebook-oldalamat is.

Jelen írás sokat merített a Lakjon jól magazin cikkéből, köszönöm a segítséget!