Talán többen hallották már lakások, házak kapcsán a hőhíd kifejezést. Nincs különösebb kapcsolata a most tapasztalható hőséggel, annál nagyobb összefüggésben áll a párásodással és a penésszel. A hőhíd ugyanis nem más, mint a ház szerkezetének egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Miért baj a hőhíd, és lehet-e ellene tenni? Erről szedtem össze néhány gondolatot.

A házban a hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Ilyen pontokon jobban „szökik a meleg”. Hogy az adott szerkezet „hőhidas”, onnan tudjuk meg, hogy lényegesen hidegebb a tapintása. A hőhíd annál intenzívebb, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet között a különbség.

Hőhidak leggyakrabban sarkoknál, az ablakok fölötti áthidalóknál, az ablaknyílások belső oldalain, a mennyezet és a fal, a fal és a padló csatlakozásánál szoktak előfordulni.

Hőhíd, pára, penészesedés

A hőhíd önmagában még nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Viszont előfordulhat, hogy ablakcsere után – különösen a feltűnően olcsó műanyag ablakok esetén – megjelenik a penész otthonunkban.

Abban biztos vagyok, hogy érdemes volt az ablakcserébe belefogni. Gondolom, tapasztalata, hogy régi ablaka rosszul szigetelt, mozgott folyton a függöny, süvített be a hideg szél. Ez otthonában az ablakcsere előtt biztosította a légcserét, így csökkent a lakás páratartalma. Most, hogy van egy jól szigetelő (műanyag) ablaka, így nincs elegendő szellőztetés, a helyiség levegőjének páratartalma folyamatosan emelkedik. Fa ablak választásával, vagy szellőztető beépítésével jobban járt volna.

Egy szobában általában a 20°C és 65 %–os páratartalom az ideális. A pára a 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik. Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete 17-18°C körül van. Egy olyan falszerkezeté viszont, ami „hőhidas” vagy rosszul hőszigetel: csak kb. 13°C lehet ebben az esetben. Ezen a hőmérsékleten a levegőben lévő páratartalom kicsapódik.

Ha nincs szellőztetés, és növekszik a páratartalom (ezzel együtt a harmatpont is, ahol kicsapódik a levegő páratartalma). Ekkor tapasztaljuk, hogy olyan helyeken, ahol a levegő légmozgása alacsonyabb, például szekrények, ágyak mellett, gyöngyözni kezd a fal, egjelenik a penész, mállanak a bútorok.

Sokan azt tapasztalják, hogy ablakcsere és homlokzat-szigetelés után penészesednek a falak. A hőszigetelés úgy működik, mint egy külső takaró a házon. Megakadályozza, hogy a falak áthűljenek télen, illetve nyáron túlságosan felmelegedjenek. Ha megfelelően választjuk meg a hőszigetelő rendszerünk vastagságát, a korábban egy szigeteletlenül beépített áthidaló, vagy koszorú hőhíd-hatása is jelentősen csökkenthető. Ha „takaróval” védik a házat, nem kell annyit fűteni, hogy a hőérzet kellemes legyen.

Ha a leszigetelt a házon penészesedés jelentkezik, az legtöbbször a nem megfelelő kivitelezésből, a szerkezetek nem jól átgondolt szigeteléséből adódik. Általánosságban szólva: a szigetelés ellenére hőhidak maradtak a házban. Fontos tudni, hogy a nem teljes körű, rosszul kivitelezett utólagos szigetelés a hőhidak hatását jelentősen fel is nagyíthatja.

Mit lehet tenni ebben az esetben?

Ha a gond már megvan, érdemes újragondolni a hőszigetelést, fára cserélni a műanyag ablakot. Nagyon fontos, hogy alaposan szellőztessünk, cseréljük a levegőt, ezzel próbáljuk meg az egészséges szinten tartani a páratartalmat. A dohos, kellemetlen levegőt mi is érezzük, és ha ilyen a szoba légköre, akkor a penész is jól érzi magát.

Azt is látni kell, hogy a nem penészedő, egészséges légkört adó hőszigetelés, illetve az ablakcsere szakembert igénylő, összetett feladat, amelyet nem biztos, hogy jól tudunk megoldani egyedül, hétvégén, a szomszédban látott módszereket ellesve. Inkább érdemes tájékozódni, és rábízni magunkat a szakemberre.