Elmúlt a nyár, érkeznek a szeles, esős napok, és bizony már lesznek olyan esték, amikor szívesen begyújtanánk otthon. Megtennénk, ha a gázóra nem róná annyira aggasztóan a köröket, és ne gondolnánk arra, hogy a sárgacsekken milyen összeget hoz a postás. Azonban ha odafigyelünk a fűtés költségeinek minimalizálására, akkor nincs félnivalónk. A fűtésszámla csökkentésére jól bevált módszer a szigetelt nyílászárók használata.

A nap velünk van és ingyen süt. De megfoghatjuk erejét minimális pénzbefektetéssel? Hiszen a napelemek nincsenek ingyen, ellentétben a napenergiával. De tényleg fizetnünk kell a napért? Talán kevesen hallottak még a passzív hasznosításról, amely nem igényel jelentős kiadást.

Az új nyílászárók természetesen tökéletesen záródnak, nincs huzat, és megakadályozzák, hogy a réseken télen megszökjön a meleg. Hol a hiba ezzel? Ott, hogy ezzel megszüntetik a lakóhelyiségek légcseréjét is.

Korábban funkcionális igény hívta létre az ablaküvegek osztását. Arról van szó, hogy a hatalmas ablakfelületek összerogytak volna saját súlyuk alatt. Ha régi épületre nézünk, láthatjuk, hogy nagyon szerették az üvegből készült, hatalmas egybefüggő felületeket. Viszont a súlyprobléma igényelte a megoldást. Ma már inkább esztétikai hatás miatt osztjuk fel az üvegtáblát. Üvegosztók nagy választékban állnak rendelkezésre, kérdés az, használatuk jelent-e energetikai kockázatot.

Sokak egyetértenek velem, ha azt mondom, a megfelelő szigetelés nemcsak a hideg időben fontos, hiszen a közeledő nyárban, a nagy melegben ugyanolyan jó, ha a hűvös bent marad a lakásban. A szigetelés nem engedi a helyiséget annyira gyorsan és annyira nagyon felmelegedni, ahogy télen, hidegben nem hagyja elszökni otthonunk melegét. A hőszigetelés ezért fontosabb lépés lehet, mint egy új klímaberendezés megvásárlása.