A panelházakba beépített, idős, az első néhány év múltán már rosszul záródó eredeti nyílászárók mostanra még rosszabb állapotba kerültek. Ez leginkább az ablakok és erkélyajtók állapotára igaz. Tapasztalatom szerint ezek az ablakok vetemedettek, szinte becsukhatatlanok, ezért nagyon huzatosak, amin már a legjobb résszigetelés sem sokat segíthet. A bevonatuk is esetenként enyhén szólva viseletes. Tudom, két külön dimenzió anyagilag és műszakilag is a nyílászárók korszerűsítése, szigetelése és a teljes fűtésrekonstrukció. A panelházakban élők biztosan szeretnének tenni valamit az ellen, hogy ennyire vaskos legyen a fűtésszámlájuk. Az ablakszigetelés az első, talán legkönnyebb lépés e felé.

Az első, tűzoltó lehetőség a tokok és az ablakszárnyak közötti rések hézagtömítése, esetleg a zárszerkezet cseréjével. Igen ám, de az elöregedett és már fiatalon sem minőségi anyagból készült, meglazult eresztékű faszerkezetek egyre fokozódó deformálódásán még a legjobbak is csak ritka esetben tudnak segíteni. A sarokvasak cseréje, a hornyok illesztő összegyalulása, a pántok megerősítése egyre inkább hatástalan marad, és a résszigetelők sem zárnak már megfelelően. Ilyenkor sajnos nincs más megoldás, mint az ablakcsere.

A korszerű faalapanyagúak természetes hatásúak, vetemedésmentesek, hőszigetelésük kiváló. Sajnos lakótelepeken elég ritkán kerülnek beépítésre, hiszen némi karbantartás igényelnek, amitől visszariadnak a tulajdonosok. A műanyagból készült ablakok tartósak, nem vetemednek, utókezelést nem igényelnek. Viszont nem szellőznek, és az olcsóságuknak kemény ára lehet később. Léteznek ezen kívül alumíniummal kombinált fa és műanyag profilú nyílászárók is, ám ezeket csak különleges igények esetén célszerű számításba venni.

Lényeges még, hogy a tökéletes zárás mellett az ablakok vasalata biztosít-e 1cm széles ún. résszellőző állást, amely némileg ki tudja váltani az új műanyag ablakok teljesen hermetikus zárása miatt egyébként gyakorta szükséges szellőztetést. Nem árt tudni viszont, hogy a gázkészülékekkel felszerelt helyiségekben ez a szellőzési funkció nem elégséges, ide szabályozott működésű légbevezetőt szükséges az ablakba szereltetni. A légbevezetőt egyébként a régebben felszerelt ablakokba utólag is be lehet szereltetni, éppen úgy, mint a résszellőző funkciót helyettesítő mechanikus szellőzőt.

És végül az ablakcseréknél marad a leglényegesebb kérdés, hogy ki végezze el a beépítési munkát? A sajátkezű megoldások a beépítési előírások szigorúsága miatt szóba sem jöhetnek. Érdemesebb olyan vállalkozót megkeresni, aki információval segíti a megrendelőt a helyes és számára legelőnyösebb változat kiválasztásában. Ezen túlmenően, akárcsak én, vállalják a helyszíni felmérést, a kiválasztott nyílászáró legyártatását, szállítását és teljes, szakszerű beépítését, sőt az esetleges járulékos helyreállítást is elvégzik. Az olcsónak tűnő ablakcseréknél mindig nagy a kockázat a termék minőségét és a beépítés szakszerűségét illetően.

Az ablakcsere a kiszállításától számítva az esetek döntő többségében egy nap alatt lezajlik. A régi elöregedett tokot maradéktalanul eltávolítják a falnyílásból, a betonperemet pedig megtisztítják. Ezt követően kerül sor az új ablak beillesztésére. Először kiékelve pontosan szintbe állítják, majd csavarokkal szilárdan a betonfalhoz erősítik. A réseket speciális PUR habbal tömítik, amelynek felesleges részét a hab megszilárdulását követően szintbe munkálják, és a takarólécekkel szigetelve fedik le. Helyükre szerelik a külső és belső párkányokat, ami az ablakcsere befejező művelete.