A falak penészesedése jellemzően téli probléma, hiszen a jelenség a fűtés, a hőszigetelés és a szellőztetés összetett hibáinak eredménye. Mostanában pedig azért kell foglalkoznunk vele, mert ha a korábbi tapasztalatokat nem használjuk fel, és a már létrejött penészesedést nem szüntetjük meg, akkor ősz végén elölről kezdődik minden.

Magam is számtalanszor foglalkoztam a penészesedéssel: a fűtött és rosszul szellőztetett helyiségekben erősen megnő a páratartalom, és a hideg falakon a nedvesség folyamatosan kicsapódik – megindul a penészgombák szaporodása. A közismert okokon túl újabban a szigetelés, a nyílászárók műanyagra cserélésre és a fűtés változtatása miatt is tapasztalhatunk penészesedést.

A homlokzati hőszigetelés elkészültével nem úgy fűtünk már, mint régen. A hőfokszabályzó reggeltől estig 16 °C-on van, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este nem akarjuk kiengedni a drága meleget. A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes a hőérzetünk.

Amikor nem tartózkodik otthon senki, a 16 °C fokra állított alapfűtés mellett a falak lehűlnek, és ez az állapot 8–10 órán át fennáll. Amikor este hazatér a család és befűt, akkor a levegő hőmérséklete hamar felmelegszik, de a néhány órás meleg alatt a falak nem hogy kiszáradni, de még felmelegedni sem tudnak. A levegőt sem mozgatja semmi, mert fűtés nappal megint nincs, az új, jellemzően műanyag ablakokon keresztül pedig semmi légmozgás nem alakul ki. Ezért a falakon folytatódik a páralecsapódás.

Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.

Mi a megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Ha az új ablakok immár tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni. Folyamatosan néhány napig 22–24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45–50% fölé. Mozgatni kell a levegőt a helyiségen belül, hogy a falak is fel tudjanak melegedni.

Csökkenteni kell a páratartalmat, elsősorban szokásaink (ruhaszárítás, tusolás, főzés) változtatásával. A külső falakkal határos falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki. Működő légrés legyen; alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így „melegítve” a falakat.

A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések a falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz az eredmény.

A tényleges penészesedés megszüntetéséhez először is ecetes vízzel, gombaölő szerekkel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen penészgátló festékkel. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos külső hőszigeteléseket, és meg kell szüntetni a hőhidakat. A hőveszteség mértéke szerint, a padlásfödém felől kell kezdeni – a koszorúknál, áthidalóknál, vasbeton ereszpárkányoknál –, majd el kell jutni a lábazatig.

Ha további kérdése maradt, facebookos oldalamon segítek.