A szakmai híreket átfutva láttam meg, hogy a 2014–20-as időszakban évi közel 34 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására. Az első ilyen beruházást már az idén megvalósíthatják a pályázók, a felújítás akár harmincezer lakást is érinthet. Az unió által nyújtott támogatásnak azonban van egy komoly feltétele, hiszen az idén érvénybe léptek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások is.

Ezeknek az új előírásoknak az értelmében a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is már szigorúbb energetikai követelményeket kell majd alkalmazni. Közpénznek számít ebben az értelemben minden hazai és uniós forrás, így a változtatás hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra.

A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük új építés esetén. Az új követelményeknek megfelelően megépített, vagy felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25–30%-kal kevesebb lesz.

Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. Az új előírásokkal minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd.

Sajnos, ma honfitársaink nagy többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. De egyre többen akarnak ezen változtatni.

A magánberuházásból megvalósuló felújításoknál ezek az előírások nem kötelezőek, de érdemes betartani őket – hiszen ez garantálja, hogy a felújításra elköltött pénzünk olyan befektetés legyen, amely hosszú évekig szolgál ki bennünket és kíméli a pénztárcánkat.

Ha érdekli a felújítás, annak mikéntje, facebookos oldalamon is talál további híreket, információkat.