Érdekes tanulmányt tett közzé néhány hete Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóintézet vezetője az energiahatékony felújítások gazdasági eredményeiről. Ő is arra mutatott rá: a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál az épületekben rejlik, ezeket kihasználni nem csak lehetőség, de bizonyos uniós szerződések okán az ország kötelezettsége is. Ma már vannak konkrét számok a panelfelújítási programban részt vevőktől: ők átlagosan évi 70 ezer forinttal költenek kevesebbet fűtésre. Ez a tény, és az uniós elvárások együtt minden bizonnyal újabb pályázatokat fognak jelenteni a lakásfelújítások támogatásához. Érdemes ezeket figyelni, ahogy érdemes megismerni, milyen lehetőségeink vannak.

A házak, otthonok energiahatékonyságot növelő felújítása kényszer az ország számára: mivel az Európai Unió tagországa vagyunk, a direktívák köteleznek az energia takarékos és hatékony felhasználásra. Ezek a direktívák nem öncélúak, jelentős részük a mintegy 90 százalékban importált energia árváltozása elleni biztosításul szolgál.

A lakásfelújítás haszna kettős: az egyik a rezsi-megtakarítás. Ezzel a felújítás idővel behozza az árát, és a hasznukra válik. Ebből ered a másik, azonnali haszon: az ingatlan piaci értéke a felújítással megnő. Persze lehet, hogy ma ezt nem lehet azonnal készpénzre váltani. De néha a komfortosabb és energiatakarékosabb lakás tudata is éppen elég ahhoz, hogy elégedett legyen a lakásfelújító a munka végén.

Háromszor húsz

Visszatérve az ország szerződéses kötelezettségéhez: az energiaszakma ezt húsz-húsz-húsz szabályként emlegeti. Azért, mert 2020-ra 20%-os csökkentést kell elérni az üvegházhatást okozó kibocsátásokban az 1990-es értékhez képest. Emellett a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell emelni és legalább 20%-os javulást kell elérni az energiahatékonyságban. Az utóbbiban nekünk, lakástulajdonosoknak is van lehetőségünk tenni.

Lássuk a számokat!

A közpénzt is felhasználó Panel-programok nyomán ma már rendelkezésre állnak adatok az ilyen befektetések megtérüléséről. A Horváth Áron által publikált tanulmány alapján egy 60–70-es években épült tipikus családi ház esetén a kutatás szerint az átlagosan 700 ezer forintba került ablakcsere megtérülési ideje: 19 év. Az átlagárában 1,1 milliós külső hőszigetelés megtérülési ideje pedig 4 év.

Egy négyszintes, 32 lakásos XIX. századi társasház esetén az átlagáron számolva 300 ezres ablakcsere megtérülési ideje: 16 év, az átlag 375 ezres külső hőszigetelés megtérülési ideje itt is 4 év.

Egy tízemeletes, 365 lakásos panelnél az átlagos 440 ezres ablakcsere megtérülési ideje: 16 év, a 490 ezres külső hőszigetelés megtérülési ideje: szintén 4 év

Egy 2009-ben kivitelezett, pályázattal támogatott átfogó felújításon (ez alatt értve: külső hőszigetelés, nyílászáró-felújítás, fűtéskorszerűsítés, napkollektorok) átesett panelház esetén az egy lakásra eső költség 1 millió 330 ezer forint volt. A költséget lakástakarék program, az unió 40%-os és a magyar állam 33%-os támogatása csökkentette. A számítások szerint a tulajdonosok nagyjából 1 millió forintos nyereséget könyvelhettek el a lakásokon, míg nagyságrendileg 70 ezer forint az éves rezsimegtakarításuk.

Érdemes ezeken a számokon elgondolkodni, és ha kell, belevágni a felújításba. Akár most, télen is, hiszen az sem akadály. Ha további információkra, érvekre kíváncsi, látogasson el Facebook-oldalamra is.