Régen, amikor még olcsó volt az energia, szinte senki nem gondolt arra, hogy a háza külső falain hőszigetelés legyen. Így egyeduralkodó volt a falközépre helyezett ablak, hiszen így igényesen ki lehetett alakítani mind a homlokzatot, mind a külső és belső párkányokat. Ma, amikor az energiatakarékosság előkelő helyre lépett elő a tervezéskor, ez a helyzet némileg megváltozott.

A falközépre helyezett ablak bár esztétikus, nem felel meg a támasztott energiamegőrzési követelményeknek. Napjaink energetikai elvárásaihoz ugyanis 20–30 centiméter vastag külső hőszigetelést kell alkalmazni,

Új kor, új kihívások

Ez két problémát is felvet. Az egyik a párkány mélysége, mivel falközépre épített nyílászáró esetén a külső párkány a szigetelés vastagságának következtében aránytalanul mély lesz. A másik a káva szigetelésének vastagsága, mivel már 10 centis hőszigetelést sem lehet beforgatni a kávába, nemhogy ennél vastagabbat. Ezt a problémát általában úgy szokták megoldani, hogy csak 2–5 cm vastag hőszigetelő anyagot alkalmaznak, amivel viszont biztosan nem lehet kiküszöbölni a hőhíd keletkezését.

Hová és hogyan helyezzük el az ablakokat?

Amikor ezek elhelyezéséről döntünk, vegyük figyelembe, hogy az adott nyílászárót mennyire fogja érni a nap, mekkora zajterhelésnek lesz kitéve, illetve milyen hőszigetelés és árnyékolás kerül a házra. Az ablakok négyféleképpen építhetők a nyílásba – mindegyik megoldásnak vannak előnyei és hátrányai is.

A falkáva belső síkjára építve nem kapunk jó hőszigetelési értéket, viszont mind akusztikailag, mind a környezeti hatásokkal szemben a legszerencsésebb pozícióba kerülnek az ablakok. Ráadásul kedvező a helyzet az árnyékolás szempontjából is, mivel a szemöldök szerkezetéből adódóan az ablakfelület felső részét beárnyékolja.

A hagyományosan, azaz falközépen elhelyezett ablakok köztes megoldást kínálnak, továbbra sem kapunk jó hőszigetelési értékeket, kisebb a hangszigetelési érték is. A már említett aránytalanul mély párkány is ronthatja esztétikailag a házat.

A fal külső síkjába épített ablak hőszigetelési szempontból ideális választás, ha megfelelően csatlakozik a hőszigeteléssel. Akusztikai szempontból viszont kihívások elé állítja a szakembereket, hiszen meg kell oldani, hogy az ablak ne veszítsen sokat a hanggátlási értékéből. Továbbá a környezeti hatások is itt terhelik legjobban a szerkezetet, de különböző építészeti megoldásokkal javítani lehet ezen.

A fal külső síkja elé helyezve érhető el a legjobb hőszigetelési érték, de ennél a megoldásnál is akusztikai problémákkal, illetve megemelkedett környezeti terheléssel kell szembenéznünk.

A talán legjobb köztes megoldás a homlokzatok kéthéjúként történő kialakítása. Az erkélyüvegezés téli napos időben hőcsapdát képez az üvegfolyosón, amiben a nap felmelegíti a levegőt, és fűti a szigetelt homlokzati elemeket. Nyáron a plusz üvegezés részleges kinyitásával a záró homlokzat előtt légmozgás jön létre, ami passzívan hűti az épületet.

Ha további megoldásokra kíváncsi, facebookos oldalamon szívesen válaszolok.