Régóta tudható, hogy múlt századokban épített lakások gyönyörű, de rosszul szigetelt ablakain szökik el a fűtési energia akár 40 százaléka. A nyílászárók korszerűsítésével az energiaköltségek jelentősen csökkenhetnek, ez pedig minden tulajdonos érdeke. A megtakarítás a havi ezer forint nagyságrendet is elérheti ablaktáblánként, ezen túlmenően a hő- és hangszigetelés kényelme és eleganciája a lakás értékét is növeli.

Az is tudom, hogy az ablakkorszerűsítést fontolgató tulajdonosok nem állnak könnyű döntés előtt. Egyrészről előnyösebbnél előnyösebbnek tűnő ajánlatokkal bombázzák őket, hogy cseréljék le műanyagra az ablakot. Ebből sok gond, bosszúság lehet később. Műemléki épületnél ráadásul vétek elrontani a homlokzat gyönyörű összképét. Az esztétikum és értékállóság kérdését nem szabad a véletlenre bízni – egy elrontott csere szinte visszafordíthatatlan és tönkre teheti az egész társasház eleganciáját.

A felújítás során kalkulálni lehet esetenként a nyílászáró és az épület kapcsolatának szigetelésével, a redőnyszekrény szigetelésével és légzárásának megteremtésével, párkányozással és más asztalosmunkákkal. Amit viszont nyerünk: hőszigetelés, levegő- és vízzárás, hangszigetelés, könnyen nyitható ablakok, sőt, még akár betörésgátlás is.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy a padló, a falak, a födém és a nyílászárók hőszigetelésének végig egyensúlyban kell maradnia, különben a „leggyengébb láncszem”, a lakás leghidegebb pontja télen pásodhat és ez kevés légcsere esetén penészedéshez vezethet.

A műemlék épületeknél, védett homlokzatokon, főutcai homlokzatokon különös körültekintéssel kell eljárni. A társasházaknál külön szempont, hogy a ház homlokzata, a homlokzat megjelenése és műszaki állapota az osztatlan közös tulajdon része, vagyis nem rendelkezhetünk vele kedvünk szerint sem erkölcsi, sem jogi értelemben.

Első lépés lehet: redőnyszekrény-javítás

A nagy belmagasságú lakásokban a redőnyszekrények hőszigetelésével és légzárásával érhető el a legkisebb költségek mellett a leglátványosabb megtakarítás. Létrára állva mindenki meggyőződhet arról, hogy a plafon közelében esetleg 3-5 fokkal is melegebb a levegő mint asztalmagasságban. Ez a meleg levegő áramlik kifelé a redőnyszekrényen át, így fűtjük télen az utcát. A távozó meleg helyére kézzel érzékelhetően hideg fúj be a redőnyszekrény borításánál. A légcsere melléktermékeként a redőnyszekrényen átáramló, ott lelassuló levegőből évtizedes, egészségtelen por ülepedik le gyakran vödörszámra. Ha egy társasház egy havi fűtésszámláját a redőnyszekrények szakszerű szigetelésére fordítja, a fűtési költségek akár 10-15%-al is csökkenhetnek, a beruházás tehát gyorsan, talán egy éven belül is megtérülhet.

Ez a cikk erre a linkre kattintva folytatódik. Ha átolvasása után kérdése maradt, facebookos oldalamon is kérdezhet.