Az egyik leghathatósabb érv az ön otthona számára a megfelelő nyílászárók kiválasztásánál a hőmegtakarítás. A statisztikai adatok szerint egy ház vagy lakás összes hőveszteségének 30–50 százaléka a nem megfelelő nyílászáróknak köszönhető. Ezek felújításával, cseréjével igen jelentős pénzt lehet hosszú távon megtakarítani a fűtésszámlán. Néhány mondattal összefoglalom, miért előnyös ablakfelújításban és új üveg beépítésében gondolkodnia.

Mit is mérünk pontosan?

A hőveszteséget, illetve ennek pozitív ellentétét, a hőmegtakarítást a hőátbocsátási tényező segítségével mérhetjük. Ennek értéke – az európai hőtechnikai előírásoknak megfelelően – megmutatja, hogy 1 négyzetméter felületen 1 Kelvin (a külső és a belső terek között mért) hőmérsékletkülönbség esetén hány Watt energiaátadás történik egy óra alatt. A mai viszonyok között használatos falazati elemek hőátbocsátási tényezője 0,5–0,7 W/m²K. Ilyen jó minőségű anyagok esetén a megfelelő komfortérzet biztosításához, illetve a pénztárcánk által kívánt szintű energiamegtakarítás elérésében fontos szerep jut a választott homlokzati nyílászárók épületfizikai tulajdonságainak.

Ma már, az uniós előírásoknak megfelelően külön mérjük a szerkezetek egészének (Uw), a keretnek – amely lehet fa, műanyag, vagy épp alumínium – (Ut), illetve az üvegezésnek (Ug) a jellemző értékeit. A Nyugat-Európában jelenleg érvényben lévő építőipari szabványok szerint (amelyet hazánk is fokozatosan átvesz) már nem lehet a szerkezet egészét tekintve 1,8-as értéknél rosszabb nyílászárót az épületekbe beépíteni. Ezért fontos, hogy megfelelő ablakunk legyen, és abba korszerű, a legújabb előírásoknak is megfelelő üveget tegyünk.

Az üveg erejével

Mivel a nyílászárók meghatározó felületét (jellemzően több mint 70%-át) az üvegezés teszi ki, így ennek a hőátbocsátási tényezője döntően befolyásolja a teljes szerkezet hőmegtartó képességét. A hőszigetelt üvegek két vagy több üvegtábla összeépítésével, körös-körül párazáró kivitelben készülnek. A különösen energiatakarékos üvegezésnél az üvegtáblák belső felülete egy ultravékony, nagyhatékonyságú, aktív nemesfém (ezüst) bevonatot kap, illetve lehetőség van a hőszigetelő képesség növelésére azzal, hogy nemesgázokat (argon, krypton, xenon) tesznek az üvegtáblák közötti térbe.

Zaj ellen is véd

Másik nagyon fontos tulajdonság a nyílászárókkal kapcsolatban azok hangszigetelő képessége. A hangszigetelés az ablakok azon tulajdonsága, amely révén a helyiségekbe bejutó, külső eredetű zaj a szükséges, károsodásmentes mértékig lecsökkenthető. A fokozott közúti, vasúti, légiforgalmi zajterhelés miatt szükség lehet a nyílászárók fokozott zajvédelmére. A hangszigetelést a frekvencia függvényében a léghanggátlási szám ("R" dB) jellemzi. Az emberi fül 16-tól 16 ezer Hertzig tartó frekvenciatartományt képes érzékelni. A 20 dB-nél kisebb hangokat nem hallja, a 100 dB-nél nagyobbakat tartósan károsodás nélkül nem viseli el. A fájdalomküszöb 120-130 dB érték között található. Néhány jellemző zajszint összehasonlításképpen: normál beszéd: 45-50 dB; városi zaj: 70-90 dB; egy repülőtér közelsége: 130-160 dB.

A normál összetételű hőszigetelő üvegek léghanggátlása 33–36 dB, amely különböző tényezők által tovább növelhető, ilyen az aszimmetrikus vastagságú üvegek alkalmazása, térköz távolság növelése, a rétegszám növelése, a térköz kitöltés speciális gázzal vagy ragasztott üvegrétegek alkalmazása.

Ha érdekesnek találta az összeállítást, továbbiakat is olvashat Facebook-oldalamon.