Fűtésszámlájukat elnézve egyre többek gondolkodnak ablakfelújításon. Jó gondolat ez, hiszen a legtöbb energia itt szökik el a lakásból. Szomorú statisztika, hogy a hazai lakások fűtésére fordított energia durván kétszerese a nyugat-európainak. Ennek egyik legfontosabb oka a nyílászárók állapota, ami nem csak magára a nyílászáróra vonatkozik, hanem annak beépítésére is. Sajnos, a legtöbb a házakon lévő ablak nem üti meg a mai, korszerű szabványok által előírt színvonalat. Azoknak, akik ezen szeretnének változtatni, összeszedtem néhány fontosabb szempontot az ablakcseréhez, felújításhoz.

Meglepő lehet, de bármely épület fűtésének körülbelül 60 százalékát az ablakok és ajtók „hőfogyasztása”, azz ezeken keresztül szalad el a legtöbb meleg. Ha rászánjuk magunkat a nyílászárók felújítására, vagy a cserére, fontos, hogy a minőségi megoldásokat válasszuk, amelyek egyszeri költsége, lehet, hogy több, de megszolgálják árukat, és tovább használhatjuk őket.

Úgy látom, hogy a ma a piacon kínált termékek többsége az európai minőségnek megfelelő színvonalú, de változatlanul nagy a – szabványoknak ugyan megfelelő, de – minőségileg kevésbé igényes termékek kínálata. Sajnos komoly számban akadnak megfelelő engedélyek és tanúsítványok nélkül forgalmazott termékek is. Senkit ne tévesszen meg a termékeken feltüntetett CE-jelzés, ez nem minőségi tanúsítvány. Ha minőségi terméket és kivitelezőt keresünk, akkor érdemes az ÉMI engedélyeknek és tanúsítványoknak utánanézni.

A nem szakkereskedésekben is készen kapható, előre gyártott műanyag nyílászárók tulajdonságainak pedig különösen alaposan nézzünk utána, mert úgy tapasztaltam, ezek között szép számmal akad rossz minőségű termék. Sok ilyet kell munkám során kármenteni, a már egyszer kifizetett ablakot egy jobbra cserélnem. Sokan azért viszolyognak a PVC-nyílászáróktól, mert úgy tudják, hogy még mindig ólomadalékot tartalmaznak. Ez már nincs így, és a PVC-hulladék is újrahasznosítható a gyártási folyamatban. Ettől függetlenül nagyon körültekintően és megfontoltan lehet csak a műanyagot választani.

Sokan a statikai stabilitását kérdőjelezik meg. Sok korábban gyártott műanyag ablaknál tapasztaltam ilyet, ma már a jobb műanyagokat acélmerevítéssel látják el. Joggal húzódoznak a műanyagtól azok, akik a rossz szellőzés miatti páralecsapódást és penészedést kapcsolják a műanyag ablakokhoz. Ennek megelőzésére a minőségi nyílászáró-rendszerekhez – és nem csak a PVC-ből készülteknél – már készülnek automatikus légbevezetők, így oldható meg a lakás megfelelő légcseréje. Előnye még a valóban korszerű gyártástechnológiával gyártott műanyagnak, hogy gyakorlatilag bármilyen színben és dizájnnal gyártható. De magam azt gondolom, a fa ablakkeret a ma elérhető legjobb minőségű, minden esztétikai elvárásnak eleget tévő, a természetes szellőzést elősegítő megoldás. A piacon kínált olcsó műanyag ablak legtöbbje sajnos nem jó minőségű. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a legtöbb gyártó kispórolja az említett acélmerevítést, amit PVC-vel helyettesít. Ez szerkezetileg nagyon nem jó megoldás. Az is kérdéses, hogy a laikus vásárló hogyan fogja megállapítani, hogy tényleg benne van-e az acélmerevítés az új ablakába?

Mire kell odafigyelni?

Bármilyen nyílászáró vizsgálatakor annak lég- és vízzárását, hőtechnikai jellemzőit és a léghanggátlását (hangszigetelését) vesszük górcső alá. A légzárás a nyílászáró illeszkedő felületeire (szárnyakra és a tokra) vonatkozó tulajdonság, a kívánatos légáteresztést is figyelembe véve, amelyet osztályba sorolással adnak meg. A légáteresztésnél a 4-es osztály a legjobb. A vízáteresztést kilenc osztályba sorolják, de hogy milyen vízzáró tulajdonságú nyílászáróra van szükség, azt az elhelyezkedés magassága és az épület földrajzi fekvése határozza meg. A 30 m-nél kisebb beépítési magasságnál megfelelő lehet a 4–6-os osztályba sorolt ablak is.

A hőtechnikai tulajdonságok megmutatják, hogy a nyílászárónak téli, nyári időjárás mellett milyen az energia-áteresztő képessége. A keret- és tokszerkezeten, az üvegezésen, ajtó esetében az ajtólapon, illetve annak keretkitöltésén keresztül a hőmérsékletkülönbség hatására létrejövő hőáram hogyan jellemezhető, pontosabban a hőátbocsátási tulajdonsága milyen. Ezt a hőátbocsátási tényezővel határozzák meg, s rendeletben írják elő a követelményértéket. A rendeletben előírtaknál jobb hőátbocsátási tényezőkkel rendelkező nyílászárók is kaphatók, ami a műanyag nyílászárók esetében a magasabb (lég)kamra számot, és egyben nagyobb profilvastagságot jelent.

A másik hőtechnikai jellemző a szerkezet, az illesztés és a beépítés résein keresztül létrejövő légáteresztés (filtráció) energiaértéke. A 80-as évek építésügyi előírásainak megfelelően az ablakok légáteresztése jelentősen csökkent, szinte megszüntetve a szükséges légcserét is. Ma a korszerű műanyag és alumíniumablakoknál már nem a túlzott légáteresztés, hanem annak hiánya okozza a nagyobb gondot. Ennek kiküszöbölésére egyre gyakrabban helyeznek el légáteresztést szabályozó szerkezeteket (résszellőző) az ablakon, vagy az ablak közelében.

Az ablakok hőtechnikai tulajdonságai tekintetében az üvegezés meghatározó. A normál ablaküveget a fenti követelményértékek alapján elfelejthetjük. E követelmények ellenére gyakori, hogy nagyon magas U-értékkel rendelkező üvegezést alkalmaznak. A nyílászáró kiválasztásánál érdemes két dolgot szem előtt tartani: több rétegű legyen az üvegezés – ma már a három üvegréteg sem ritka – és azt, hogy az egyes üvegtáblákon van-e hővédő bevonat. A három rétegű üvegezésnél akár két réteg is lehet hővédő bevonatú. Például kétrétegű üvegnél, ha nincs hővédő bevonat, az U-érték 2,8-3, ha az egyik táblán van ilyen bevonat, akkor 1,4 lesz, ha pedig argongáz van a két tábla között, akkor 1,1 körül mozog ez az érték.

A léghanggátlási tulajdonságot szabvány határozza meg, öt teljesítményfokozatba sorolva (H1-től H5-ig) a nyílászárókat. Akik forgalmas utcára néző ablakot, ajtót cserélnek, azoknak érdemes erre is odafigyelniük, amikor új ablakot vesznek.