Egy új otthon megteremtése, vagy egy ház felújítása sok komoly előzetes döntést, ismeretet igényel. Vannak döntések, amelyeket könnyebb felülbírálni később. Például ha nem tetszik a fürdőszoba csempéje, kicserélhetjük úgy, hogy a lakás többi része az átépítés alatt is használható marad. Vannak azonban nehezebben helyrehozható tévedések. Annak érdekében, hogy szűkebb szakterületemről, a nyílászárókról Ön is jó döntést hozhasson, összeírtam, mit érdemes tudnia, mielőtt ablakot vásárol.

Az építkezők többségének az első válaszút az ablaktok anyaga lesz. A lehetőségek: fa, műanyag és fém. Először ennél a kérdésnél szerintem azt kell végiggondolni, milyen funkciója lesz az ablaknak. Nagy üvegfelületű, nyitott benyomást keltő házat szeretnénk, vagy inkább óvó, a világra apró ablakszemekkel kitekintő várat? Ez eldönti a méreteket. Mindhárom anyagnak vannak előnyei és hátrányai. Ha rám hallgat, akkor a fa ablaktokokat fogom javasolni a szépsége, a természetes szellőzése, jó alakíthatósága és tartóssága miatt. Az is befolyásolja a döntést, hogy milyen árnyékolást szeretnénk (például egyből lesznek-e redőnyök az ablakok előtt, vagy csak később akarjuk ezeket beépíteni).

Ha mindezt átgondoltuk, akkor meg tudjuk mondani, hogy mekkora ablakokat szeretnénk. Ha tudjuk a méretet, a gyártó már meg tudja mondani, hogy az adott méretben tud-e ablakot előállítani a kiválasztott anyagból (az egybefüggő nagy üvegfelületeknek van egy ésszerű méretkorlátja a súly miatta, hiszen a különböző anyagok teherbíró képessége véges).

Az ablakok, és a velük egy kategóriába tartozó erkélyajtók leggyakrabban kétrétegű, 4 mm-es üvegezéssel készülnek. A két üveg között 16 mm-es – általában alumínium – távtartót építenek be, és az üvegezést légmentesen zárják. Ha két üveg közötti levegőt kiszivattyúzzák, az ablaküvegben lévő vákuumnak köszönhetően elérik, hogy az ablak üvegfelülete belülről porral nem érintkezik, gyakorlatilag tisztán marad.

A mai kornak megfelelő hőtechnikai értékek elérése érdekében a kétrétegű ablaküveg külső felületéhez bevonatos Low-E, vagy Szuperlow-E üveget alkalmaznak. A hőátbocsájtási tényező tovább csökkenthető, ha a két üveg közé argongázt töltenek. A helyes üvegezés a hővédelem mellett egyéb védelmi funkciót is elláthat. Javítható például a léghang-gátlás, azaz az utcáról bejövő zaj szintje. Ha szükséges, biztonsági üvegezést is alkalmazhatunk. Reflexiós üveggel az ablakokon keresztüli belátást akadályozhatjuk meg. Speciális üveggel még a homlokzati nyílászárók színét is befolyásolhatjuk a homlokzat egyéb elemeinek megfelelően.

Fix ablaknak nevezzük a szerkezeteket, melyek nem nyithatóak. Télikertek, nagy üvegfelületű épületek (irodaházak) ablakainak nagy része ezekből az elemekből építhető. Egy darabból készült fix ablak szélessége vagy magassága nem lehet nagyobb 240 cm-nél, de a négyzet alakú fix ablak legfeljebb 220 cm széles és 220 cm magas lehet. Ennek oka, hogy az egybefüggő üvegfelület statikailag nem növelhető korlátlan mértékben. A nagyobb felületeket így is 6mm vastag üvegből készítik.

A nyíló ablakok olyan szerkezetek, melyek a tok síkjából egy irányban kifordíthatóak. Szélességük célszerűen 60 és 90 cm között lehet, magasságuk 60 és 200 cm között. Nagyobb szélességi méretben kétszárnyú kivitelben készülnek, legfeljebb 180 cm-ig.

A bukó ablak olyan szerkezet, melynek üvegfelülete nem nyitható, de a helyiség belseje irányában buktatható. Akkor használjuk, ha a teljes ablakfelület kinyitása nem szükséges, elegendő a szellőztető funkció. Szélességi méretük 60 és 150 cm között, magassági méretük 60 és 90 cm között lehet. Speciális változata a kétkilincses bukó ablak, méretét szélességben 60 és 90 cm között, magasságát 100 és 200 cm között célszerű megválasztani.

A nyíló-bukó ablak a két előző ablaktípus kombinációja. Olyan vasalattal készül, mely mind a nyitást, mind a buktatást lehetővé teszi. Szélessége 60 és 150 cm között, magassága 60 és 200 cm között lehet, de a legnagyobb magassági méretekhez a legkisebb szélességi méreteket (és fordítva) nem alkalmazzák. Nagyobb szélességi méretek esetén (legfeljebb 180 cm) kétszárnyú kivitelben készül, ez esetben csak az egyik szárny buktatható.

A kétszárnyú tokosztós ablak olyan nyílászáró, ahol az ablak közepén függőlegesen egy tokosztó kerül beépítésre. Olyan mintha két ablakot egymás mellé sorolnánk, de középen a tok szélesség nem duplázódik. Lehet mindkét ablakszárny nyíló, vagy egyik nyíló a másik nyíló-bukó, és természetesen mindkét szárny nyíló-bukó. Ez utóbbi legnagyobb szélessége 240 cm. Magasságuk 190 cm-ig javasolt.