Azokon a viharos éjszakákon, amelyek az elmúlt napokban tették nyugtalanná éjszakáinkat, a legtöbb gondot a nyitva hagyott ablakok jelenthetik (a másik nagy káresemény-típus a villámcsapás lehet ilyenkor). A huzat bevágja ezeket, az ablak pedig kitörik. Ablak nélkül képtelenség élni, de fontos tudnia, biztosítása segíthet abban, hogy kisebbítse kárát.

A biztosítás voltaképpen mindenkinek ajánlott, aki lakik valahol, akár a saját házában, lakásában vagy egy bérelt ingatlanban. Ezen a helyen a legtöbb esetben ott vannak ingóságai: használati és személyes tárgyai. A károk, melyek ezeket vagyontárgyakat érhetik, a néhány ezer forintos kártól a totálkárig terjedhetnek. Míg a kisebb károk inkább csak bosszúságot okoznak, a nagyobb károk esetében egy élet munkája mehet veszendőbe. Legtöbben belátják ezt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyarországi lakások mintegy 70%-a rendelkezik valamilyen biztosítással.

A lakásbiztosítások feltételei biztosítóról biztosítóra változnak, érdemes a tájékoztató anyagokban elmélyülni. Általában a biztosítások a következő alapfedezetet tartalmazzák: tűz, robbanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, jégverés, fölcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény és üregbeomlás, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, felhőszakadás, árvíz, földrengés. Legtöbbször a választható kiegészítő fedezetek között találjuk az üvegtörést és a bővített üvegtörést, valamint a szigetelési hibákat és a csapadékvíz okozta beázás okozta károkat.

Megfelelő lakásbiztosítással elkerülhető, hogy a bekövetkező károk alapjaiban rengessék meg anyagi helyzetünket. A kockázatok biztosítóra történő áthárításával biztonságot teremthetünk magunk és családunk számára.

Mikor fizet, és miért nem a biztosító?

A lakásbiztosítások kárrendezési tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása – legtöbbször az alulbiztosítás miatt – merül fel.

Fontos tudni, hogy a biztosítási összeg – azon kívül, hogy a mindenkori biztosítási díj megállapításának alapja – egyrészt a mindenkori kártérítés maximális felső határa, másrészt meghatározza a kifizethető kártérítés mértékét is. Ezt legjobban egy példával lehet megvilágítani: ha valaki egy 20 milliós lakást csak 10 millióra biztosít (50 %-os alulbiztosítottság), akkor totálkár esetén csak 10 millió kártérítést kaphat, de 1 milliós részkár után is csak félmillióra tarthat igényt (aránylagos kártérítés).

Lényeges pont szokott lenni, hogy mentesülnek a biztosítók a kifizetési kötelezettségük alól akkor is, ha a szerződő, biztosított, vagy a velük közös háztartásban élők a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Az épületkárok esetén azokat a károkat sem téríti meg a biztosító, melyek az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával függnek össze, és azokat sem, melyek az építési szabályok be nem tartása miatt következhettek be.

A szerződő, biztosított köteles a kár észlelésétől számított két napon belül a biztosítónak bejelenteni a káreseményt. A biztosítók – hogy a kár körülményeit kideríthessék – ragaszkodnak ahhoz is, hogy a károsodott vagyontárgyon öt napig csak kárenyhítést végezhetünk, igaz, ezt kötelező is megtenni.

Teendők kár esetén

A lakásbiztosítási szerződésekre vonatkozó általános szabályok szerint a keletkezett kárt két napon belül be kell jelenteni a biztosítónak. Ezt megteheti emailben, a biztosítók telefonos ügyfélszolgálatán, vagy a biztosítók ügyfélszolgálatán személyesen. A kárbejelentéshez a következő adatok szükségesek: a biztosítási szerződés száma, az Ön neve, címe, telefonszáma, a káresemény helye, időpontja, rövid leírása (a kár keletkezésének oka, körülményei, károsodott vagyontárgyak körének megnevezése), a kár Ön által becsült összege, a hatóság részéről történt intézkedés megnevezése, ha volt ilyen (pl.: tűzoltóság, rendőrség).

A biztosító – ha a szabályzat máshogy nem rendelkezik – köteles a bejelentéstől számított 5 napon belül a helyszínen megvizsgálni a történteket, mi pedig a helyszíni szemléig csak annyit változtathatunk a kár helyszínén, amennyi a további károk megelőzéséhez szükséges. Például egy csőtörés esetén a sérült csőszakasz javíttatását elvégezhetjük, de a törött csőszakaszt őrizzük meg, és a megbontott csempét se pótoljuk a szemle időpontjáig. Ha lehetőségünk van rá, akkor a közvetlenül a kár utáni állapotról készítsünk fényképeket (jobb híján akár mobiltelefonnal is), ez később egyértelművé teszi a helyzetet, és elkerülhetővé a felesleges vitákat.

Rendszeres konfliktusforrás a helyreállítási összegek mértéke is. A biztosító általában tapasztalati értékeket, piaci átlagárakat vesz figyelembe, ezért érdemes árajánlatot bekérni, és ezt a biztosító kárszakértőjével egyeztetni – így valóban megtérülhet minden költségünk.

A kártérítési összeget az Ön által megadott bankszámla számra utalja a biztosító – tehát a kárt elhárító vállalkozót önnek kell kifizetnie –, vagy postai úton küldi ki a megadott címre. A biztosító kifizetése az igénybejelentést, az utolsó bekért irat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. Miután a felmérések és a kárszámítás alapján kölcsönösen elfogadott kártérítési összeget kifizette a biztosító, a kárügy lezárul.